Ami a csövön kifér, avagy a tea folyása

A töltés élménye

Pár napja egy híres kannaformát végső soron a kifolyócsövén keresztül tudtam beazonosítani, ami megint megerősítette bennem a kanna csőrének fontosságát. A mostani bejegyzést ennek a témának szentelem annak reményében, hogy ti is megfigyelitek a csőrforma és a karakter összefüggéseit, valamint a kifolyórészből adódó főzési jellemzőket. A JÓ KANNA SZÉPEN TÖLT, de az íves sugarakon belül is vannak gyorsabbak és lassúbbak, lendületesebbek és esendőbbek. A kanna karakterének megértésében ugyanis nemcsak az számít hogy fest a képen, hanem a töltés adta élmény is meghatározó.

Ha a kanna, a tea és a teakészítő egy ritmusban van, elég jó lesz a töltés és a forrázat is finom. A főzet megalkotásában a töltésnek kiemelkedő szerepe van, ezért ha kannát választunk próbáljuk ki, hogy adott teatípusnak és nekünk megfelelően tölt-e. Kezdő teásoknak szeretném elmondani, hogy azért jobb ha a teáskanna nem egy szökőárt szabadít ránk, hanem a „vízsugárnak” állandó hossza és vastagsága van, vagyis lehet vele célozni 🙂 A víz szabad kifolyását gátolhatja a kifolyó vagy a szűrő belső felületének egyenetlensége vagy hibája, ezért annak épségét és alkalmasságát is ellenőriznünk kell. Van olyan ismerősöm, akinél az agyagkanna beavatása a csőr tisztításával kezdődik, mivel kiégetéskor vagy tároláskor por, homok és agyagdarabok kerülnek a szűk nyílásba. A régi időkben a csőr és a kannatest között nem volt szűrő, vagyis a tealevelek eltömíthették a kifolyócsövet, ezért az archaikus stílusú, vagy antik kannáknál erre figyeljünk. A Qing-korban már szűrőt alkalmaztak a tömődések elkerülése érdekében, vagyis a kifolyó részt lyukacsosra alakították. Jelenleg is széles körben alkalmazzák ezt a megoldást. Összességében ha jól tölt a kanna a tea áttetsző, egynemű és tiszta, hengeres sugárban, lendületesen, fröcsögés és csavarodás nélkül érkezik a kiöntőbe.

A tea is pancsolni akar

A tea is kényes fürdőző, neki sem mindegy, hogy hosszan, vagy röviden tartózkodik a forró vízben. Ezért rá is tekintettel kell lennünk, amikor gyorsabb, vagy lassúbb kannát választunk. A kanna sebessége pedig nagyban függ a csőr kialakításától, amin ugye a későbbiekben már nem lesz lehetőségünk változtatni. Próbáljuk meg elsőre jól felmérni a helyzetet, különben a főzet túlázik és keserű lesz.

Aki eddig nem figyelt, most figyeljen

Arra, hogy melyik típusú csőr tölt gyorsabban úgy fogunk rájönni, hogy megfigyeljük a csőrformákat és kitapasztaljuk a működésüket. Amit eddig kitapasztaltam most átadom, de a szakkönyvek és a boltok sokkal több kifolyót különböztetnek meg, mint amit eddig próbáltam, úgyhogy nektek is figyelni kell. Nemcsak a töltési sebesség, de a sugár íve is nagyban a csőr kialakításától függ, sőt a kanna más formai paraméterei, pl. a nyele és felépítése is befolyásolhatja ezeket.  A témában talált szakirodalmat a tejesség igénye nélkül, egyfajta kiindulási alapként szeretném bemutatni, mert szerintem a meglévő kannákhoz hasznos, kannaválasztás eseten iránymutató.

Első kannacsőr osztályozásunk 🙂

Kifotóztam a legfontosabbakat, ami nekünk teafogyasztóknak számít,  mert gondolom nem sokan vannak közöttünk kannakészítő mesterek. Az első képen rögtön az látható, hogy nem lehet elkeskenyedés a csőrben, a kanna legszűkebb pontja a kifolyó vége kell legyen. A bal oldali struktúra töltésre alkalmasabb a jobb oldali nem jó, mert szaggatottan bugyogni fog belőle a tea 🙁

Struktúráját tekintve a csőr lehet egy ívű (yi wan zui – egy görbületű száj), két ívű, három ívű, egyenes (zhi zui – egyenes kifolyás), vagy áramló (liu – folytonos) forma. A két ívű esetében vegyük észre, hogy sokkal nagyobb felületen kapcsolódik a kannatest a szűrőhöz, ami simább kifolyást eredményez. A három ív különös és elegáns megjelenést kölcsönöz a kannának, azonban ha szűk, a kifolyást lassítja. Gyakorlott teakészítőknek hasznos, mert jobban kell figyelni az öntésre 🙂 Az egyívű és az egyenes kifolyó egyszerű és praktikus, gyors és könnyű vele célozni. A kacsacsőr forma újkori találmány, a modernebb eszközök esetében elterjedtebb, leszámítva Shi Dabin egyik híres formáját.  Itt látjátok az íves és egyenes csőröket:

Eddig megvagyunk, most fordítsunk egy kis figyelmet a kifolyó végére, hiszen ott is lehetnek irányzékok 🙂 A lefelé hajló kifolyó például teljesen más ívben tölt, mint a vízszintesen elnyúló, vagy egyenes változatok, amelyekből a “vízsugár” először felfelé indul el. Érdekes még elgondolkodni a nyél és a csőr együttes hatásáról is, bár felülfogású (tiliang) kannából a teaházban összesen egy van, azt kipróbáltuk, SZÉPEN TÖLT.

Végül összevágtam egy képet a leggyakoribb csőrökből, próbáljátok elképzelni hogyan töltenek 🙂 Az első sor balról jobbra: 3 ívű, 2 ívű, 1 ívű és egyenes.

Íme még pár megközelítés:

Szöveg: Anna