Szeretnénk rövid és áttekinthető segítséget nyújtani a kínai tea nevek kiejtéséhez. Nem azért mert annyira bonyolult, de ahogyan a skót whisky márkák és francia borok kimondásában is elkelne néha a segítség, a kínai teák neveit bizonytalanul ejtők számára is megkönnyebbülés lehet ez a pár gondolat. Egyébként pedig a teát elsősorban jóízűen elfogyasztani érdemes 🙂
A kínai szótagoló írás
A kínai írás alapeleme az írásjegy (汉字, hànzì), amely minden esetben egy szótagot jelöl. Általában elmondható, hogy egy szótag egy fogalmat takar. A szótagok olvasását és kiejtését a külföldiek számára a pinjin átírás, vagy kínai fonetikus ábécé teszi egyszerűbbé, amely elsősorban az angolos írásmódot használóknak készült és számunkra is kiolvashatóvá teszi a kínai szavakat. pl: hànzì.
A kínai nyelvben nagyon sok hasonlóan ejtett szótag van, jelentésüket a hangsúlyuk (tónus) teszi egyértelművé. A szótagok pinjin átírása is számos esetben hasonló, ami zavarossá teszi az értelmezést. A teázás során pl. találkozhatunk a 香, xiāng = aroma, illetve a 象, xiàng = elefánt szavakkal, ilyen esetekben a hangsúlyos kiejtésnek az értelmezés során fontos szerepe van. A továbbiakban egyszerűsítjük a leírást és a tónust elhagyjuk. Akit ez komolyabban érdekel, kérjen segítséget kínai tanárától :), ugyanis a hangsúlyozás elsajátítása csak hosszú évek gyakorlása útján lehetséges.
A szótag kezdőhangból (általában mássalhangzó), 1-2 magánhangzóból és egy záróhangból áll, ezek előfordulása tipikus. Pl. nagyon sok a CH-val és ZH-val kezdődő szótag, míg ezek szó végén nem fordulnak elő; továbbá sok az -ANG, -ENG -re végződő szó, míg ezek szó elején nem fordulnak elő. A kínai tea nevek kimondása tehát nagyon leegyszerűsítve és a leggyakoribb esetekre fókuszálva a következő módon oldható meg, vastagon kiemelve a legfontosabbakat:
Szó elején
M, N, L, F hangzók maradnak
H -> erős h
az alábbi zöngés és zöngétlen hangoknál a második esetben a h keményíti a kiejtendő hangot:
B -> p | P -> p+h / aki nem tanul kínaiul mondhatja mindkettőt p-nek // B, P -> p
D -> t | T -> t+h / aki nem tanul kínaiul mondhatja mindkettőt t-nek // D, T -> t
G -> k | K -> k+h / aki nem tanul kínaiul mondhatja mindkettőt k-nak // G, K -> k
J -> ty | Q -> ty+h (cs-szerű) / aki nem tanul kínaiul mondhatja mindkettőt ty-nek // J, Q -> ty, de a Q-t sokszor cs-nek is mondják.
a susogó hangok így alakulnak a szavak elején:
Z -> c | C -> c+h / aki nem tanul kínaiul mondhatja mindkettőt c-nek (Z, C -> c)
ZH -> cs, dzs | CH -> cs+h / aki nem tanul kínaiul mondhatja mindkettőt cs-nek (ZH, CH -> cs)
S -> sz | SH -> s
további megváltozó mássalhangzók a szavak elején:
R -> (r) ebből egy lágy hang lesz, lényeg hogy ne ropogtassuk 🙂
X -> szj, vagy egyszerűen sz.. lényeg, hogy semmiképpen nem iksz!
Y -> j
W -> mint az angolban, rövid u-szerű hang
Szó közben
A -> á
E -> ö vagy é
I -> ö
U -> u, kivéve j, q, x, y kezdőhangok után: ü. n és l kezdőhangok után mindkettő lehet.
Szó végén
I -> j (pl. ai->aj, ei->ej)
AN -> en
IAN -> ien
NG -> n(g) ez egy fura orrhang, a g lágyabb, hasonlóan ejtjük, mint az angolban…
IANG -> ián(g)
Fontosabb tea nevek és kiejtésük:
az ng és r hangokat ejthetjük lágyabban de nem muszáj, a zárójeles h szintén extra 🙂
Fehér teák (bai cha -> páj csá):
BAI MUDAN -> páj mután
BAI HAO YINZHEN –> páj háo jindzsön
SHOU MEI –> sou mej
Zöld teák (lu cha -> lü csá)
LONGJING -> longtying
MAOFENG -> máoföng
BI LUO CHUN -> pi luo cs(h)un
Oolong teák (wulong cha -> úlong csá):
WULONG -> úlong
TIE GUAN YIN -> t(h)ie kuán jin
DONG FANG MEI REN -> tong fáng mej rön
DA HONG PAO -> tá hong p(h)áo
ROU GUI -> rou kui
FENGHUANG DANCONG -> fönghuáng tánc(h)ong
BAOZHONG -> páodzsong
DA YU LING -> tá jü ling
DONGDING OOLONG -> tongting úlong
Vörös teák (hong cha -> hong csá):
DIAN HONG -> tien hong
Puer teák (puer cha -> p(h)uör csá):
SHENG PUER -> söng p(h)uör
SHU PUER -> su p(h)uör
bár a puer kivétel is lehet, hiszen lassan meghonosodik a magyar nyelvben és onnantól más szabályok vonatkoznak erre a szóra 🙂
Hegyek teái
A 山 (shān) szó hegyet jelent. Ha a tea nevében előfordul SHAN (magyarul sán) ott már nem szükséges kitenni utána hogy hegy. Tehát a LISHAN OOLONG esetében nem szükséges kimondani még egyszer hogy lisán hegyi úlong, de ha szeretnétek, lehet 🙂
Legfontosabb tea hegyek Kína területén:
WUYISHAN -> (w)újisán, itt a dupla w-t angolosan ejtjük..
FENGHUANG SHAN -> fönghuáng sán
HUANGSHAN -> huángsán
Legfontosabb tea hegyek Tajvan területén:
LISHAN -> lisán
ALISHAN -> alisán
Teatermő régiók
Nem egész Kína területén termesztenek teát, elsősorban a déli tartományoknak vannak híres teatermő régiói. Legfontosabb ilyen tartományok:
ANHUI -> ánhui
FUJIAN -> futyien
GUANGDONG -> kuángtong (kanton)
GUANGXI -> kuángszi
JIANGXI -> tyiángszi
SICHUAN -> szöcsuán
YUNNAN -> jünnán
ZHEJIANG -> dzsötyiáng
Aki ennél mélyebben érdeklődik adott szótag kiejtése iránt, a legnépszerűbb magyar változatokat az ELTE Konfuciusz Intézet által fenntartott Kínai Enciklopédiában megtalálja. A teás zacskón olvasott tea nevek szótagjait keressétek. A bejegyzést folyamatosan bővítjük, az észrevételeket örömmel fogadjuk.
