Nagy erdők, kis kertek

A tajvani Körte hegyen (Lishan 梨山) a teakertek mérete épp akkora, hogy el tud tartani egy családot. Nem lehet nagyobb. Az 1500-2000m feletti, meredek hegyoldalba ültetett cserjéket és a hegy nevét adó gyümölcsöskerteket a Három Hegység Nemzeti Park végtelen erdői veszik körbe. Bár a kínai teacserjék és teakultúra megjelenése Tajvanon közel 200 éve megtörtént, az északról déli irányba elnyúló, szigetközépi magashegyi régió a háromezres csúcsokkal hosszú ideig érintetlen maradt. Az agrárkultúra elsősorban a partvidék alföldjeit érintette, ahová a tajvani lakosság élelmezéséhez szükséges növényeket telepítették. A magashegyi oolongok története csak a 70-es években kezdődött.

Kezdeti kihívások

Miután megépült a szigetközép hegyvonulatait átszelő úthálózat, tájrendezés és dekorációs célból az utak mellé teacserjéket ültettek. Ezt követően 1975-ben Alishan magashegyi régió Meishan városkörzetben, 1100m körüli magasságban célzottan létrehozták az első magashegyi teakertet. A sikeres próbálkozást követően a Lishan régióban található Mennyei Pavilon mellé ültettek teát, később környékbeli családok a 70-es évek végén, a helyi gyümölcstermesztést érintő dekonjunktúrával összefüggésben több, kisebb teakertet hoztak létre a gyümölcsfáik között.

Céljuk a bizonytalan megélhetési feltételek enyhítése és a több lábon állás volt, számos család a kínaiak érkezése után a hegyek közé menekült szigetlakó törzsek utóda. Az első teatermesztő egy Chen Jin nevű gazda, aki az alma és körtefái közé a Qingxin/ Chinshin alfaj cserjéit ültette, majd szüretelte nagy sikerrel.

A magashegyi teák világhódító útja

Tajvanon úgy tartották, hogy az alacsony régiók tealevelei keserűek, ezért igyekeztek elfedni a nehezebb ízt oxidációval és sütéssel, ahogy a wuyi hegyi (Mainland – Kína) oolongok készítésének technológiájából megismerték. A hegyek között termesztett tea esetében feltűnő volt az édes íz és az aromák komplexitása! Ennek oka, hogy a magasabb hegycsúcsok blokkolják a reggeli napfényt és a délután érkező felhők is rövidítik a napos időszakot. Mivel a keserű ízekért felelős katekinek feldúsulásának a napos órák kedveznek, a rövid nappalok és hűvös éjszakák a magashegyi oolongok esetében természetesen édes ízt eredményeztek. A lassúbb növekedés és pihenő időszakok puha, vaskos leveleket, nedvdús rügyeket, magasabb tápértéket és kiugró teanin tartalmat adtak a teához.

Ezek a teák enyhébb feldolgozás mellett is kiválóak, természetesen édesek és többet megőriznek az eredeti komplexitásból, a hegy aurájából. A virágillatú gőzök és aromák annyira élvezetesek, hogy aki egyszer találkozik az érzéssel, egész életében keresni fogja. A magashegyi oolongok gomolygó virágillata kellemes és meglepő felfedezést jelentett a nyugatiak számára, így az elmúlt 20 évben elterjedt a világ más országaiban is.

Lishan, a legkiválóbb

Lishan-on a kiváló adottságú, de meredek és elzárt területeken a termelési és előállítási költség magasabb, a lassúbb anyagcsere és pihenőidőszakok természetes következményeként pedig a magasabb tápanyagtartalom kevesebb szüretben realizálódik. Gondoljunk bele, hogy ilyen körülmények között csak akkor jelenthet megélhetési forrást a tea, ha a nagyon magas minőséghez kiváló feldolgozás társul! A teának elsőrangúnak kell lennie és az is. A Lishan ízében a természetesen édes és virágos jegyek dominálnak, de ezen túl is rendkívül komplex élményt nyújt. Olyan mint egy festmény, nagy hatású, de teret hagy az érzéseinknek és gondolatainknak, minden alkalommal mást fedezhetünk fel benne. Ennek a kiválóságnak az eredménye, hogy divatos lett az eredeti ízt megtartó 5-15%-os, enyhébb oxidáció, amely virágosabbnak, zöldebbnek, frissebbnek hagyja meg a teát.

Jó helyen, jó időben

A csúcsminőségű Lishan oolongok 2000-2400 méter magasan fekvő teakertekből valók, ahol hűvösebb a klíma, és a kerteket egész évben ködpára borítja. Az első tavaszi tea május végére, június elejére rügyezik, színe a természetes árnyékolásnak köszönhetően smaragdzöld, kékesbe hajló. A teák illata összhangban a szüreti időszakkal friss és virágos, ami részben az ezidőtájt kivirágzó körte és barackfáknak, valamint azálea bokroknak köszönhető. A tea fogyasztását a fantasztikus utóíz teszi még ünnepélyesebbé, amely 10-12 felöntésen keresztül változó, de nem üresedő. Kezdő teázók számára a gyöngyvirágos illatélményen túl a feldolgozást követő végső formáról legkönnyebb beazonosítani a magashegyi oolongokat. Az energetikai tartalom (ChaQi) függvényében adódik a kirakós játék a zöld gombócok kinyílásával.