Szerző (koncepció és szöveg): Heléna és Anna

Különleges teák és prémium eszközök

A yixing kannákat speciális fajta kőzetagyagokból készítik, amelyek összefoglaló neve Zisha (lila agyag). A Jiangsu tartományból származó lila agyag a Song-kor óta ismert, a korai időkben konyhai tároló és főzőedényeket, később épületelemeket és szobrokat, majd a 15. századtól már teáskannákat is készítettek belőle. Azóta a yixing kannákat a teás eszközök legjobbjaként tartja számon a világ, és a kezdeti lelkesedés máig tart. A yixing teáskannák nemcsak gyönyörűek és egyedi műalkotások, hanem kiváló főzőedények is. A művészi színvonalú kannákban készítve a teázás egyrészt többletjelentést nyer, másrészt egy-egy agyag változat kiemeli a tea saját szépségét és gazdag aromát is. A yixing kannák esetében az agyag minősége jelentős hatással van a kanna főzési jellemzőire, ezeket az  összefüggéseket az alábbi cikkben mutatjuk be. Az agyag minősége mindemellett a kanna esztétikai értékét, gyűjtői értékét és árát is jelentősen befolyásolja, amennyiben ritka előfordulású, érlelt, vagy bonyolult feldolgozási technológiát igénylő alapanyagról van szó.

Az elvárt rendszerezésen és fogalmakon túl három fontos kérdést mindenképpen szeretnénk érinteni. Az első, hogy mivel mázatlan kerámiáról van szó, sokakban felmerülhet, hogy az első ránézésre gazdag színváltozatú kínálat nem természetes agyagból van, és a hozzáadott színezőanyagok károsak lehetnek az egészségre. A vásárló nagyon sok tónussal találkozhat de nem tudja, hogy a natúr agyagok esetében mi okozza az egymástól eltérő színeket. A következő kérdés, hogy mennyi agyagkőzet áll rendelkezésre, ha egyszer az eredeti bányát már bezárták, vagyis mi az összefüggés a kannák változatos ára és a rendelkezésre álló agyagok mennyisége és minősége között. A harmadik fontos irány a különböző agyagféleségek fizikai jellemzői és hatásuk a teára, amely kapcsán a porozitás (szemcsézettség és légcsatornák) a legfontosabb tényező.

Mit csinál a lila agyag a teával?

Először is tisztázzuk, hogy nem a nálunk ismert agyagról van szó, hanem egy speciális kőzet összezúzásával és dagasztásával kidolgozott pépes alapanyagról. A Yixing környéki bányákban feltárt magas fémtartalmú üledékes érckőzeteket rendszerezik, válogatják és porítják, majd vízzel való alapos összekeveréssel, többszöri dagasztással és tömörítéssel állítják elő a szóban forgó “agyagot”. Ez az agyag nyersen gyönyörűen megmunkálható, rugalmas és plasztikus, kiégetett változata a magas fémtartalomnak köszönhetően rendkívül szilárd, sima tapintású és tökéletesen vízzáró, vagyis nincs szükség mázazásra hogy elkerüljük a szivárgást. 

Ami azonban leginkább számít a teának, hogy a kiégetett kanna ezzel együtt üreges is, ez a tulajdonsága pedig nagyban növeli a hőtartó képességét, így a porcelán és üveg eszközökkel ellentétben állandó hőfokon és jobb hőeloszlás mellett készül benne a tea! A hő terjedésének másik gátja a tökéletesen záródó kialakítás.

A légcsatornákkal behálózott  agyagtest másik fantasztikus tulajdonsága, hogy átengedi az oxigént, tehát a víz, mint oldószer reaktivitását fokozza. A oxigénnel telített vízben kioldódó aromák, illatanyagok és élelmiszer összetevők a kioldódást követően a tökéletesen záródó fedélnek köszönhetően nem párolognak ki, így a főzet oldott anyag tartalma és aromája más edényekhez képest sokkal intenzívebb marad. A különböző agyagokból készült kannák falának eltérő porozitása a bekerülő oxigén mennyiségével összefüggésben a teákból más és más tulajdonságú főzeteket vált ki. Az agyag porozitása és zsugorodási aránya az, ami a belső falszerkezetet és a kanna oxigén áteresztő képességét meghatározza, amelyet a kanna falvastagsága még módosíthat  és ezzel együttesen hatnak a teára.

Az üreges szerkezet abszorbens tulajdonságát a kanna érlelésekor használjuk ki, illetve olyan esetekben, ahol bizonyos túlzott ízek lekerekítése, vagy a cseres savanyúság csökkentése a cél. Figyeljünk azonban arra, hogy a túlzottan porózus agyag bár jó oxigénellátást eredményez el is viheti az aromanyereség egy részét és illatanyagokat “csatornáz ki” a teából. Itt aztán a fizikai jellemzők egész hadát figyelhetjük meg, amihez mindenkinek kellemes időtöltést kívánunk. Valószínűleg a vékonyabb falú, kevésbé porózus dancongos kannánkban azért lehet olyan finom a tea, mert a vékonyabb fal több oxigént enged át, de a kisebb szemcseméret miatt nem annyira abszorbens, nem issza meg a  gyümölcsös aromákat..

Honnan tudjuk ránézésre, hogy milyen lesz a kanna? A kanna színében valójában az agyag kémiai összetétele és porozitása jelenik meg számunkra, hiszen a szín utal a felhasznált agyag fajtájára. Manapság sokan hallgatjuk is a kannák csilingelését feltételezve, hogy a kisebb porozitású, tömörebb kanna hangja csilingelőbb, a nagyobb porozitású agyagé tompább, mélyebb. Nézzük az eltéréseket, vegyük sorra az agyagokat!

Zisha agyagok az ötszínű föld bányáiból

A teáskannák alapanyagát képező agyag (összefoglaló néven Zisha – lila homok) a Yixing városkörzeten belül található Dingshu településhez közeli bányászati területekről való. Ez a különleges alapanyag a környékbeli tavakban és mocsarakban felhalmozódott ásványi lerakódások rétegekbe tömörülésével és az üledékes zónák felszíni mozgásával jött létre 2,5-3 milliárd évvel ezelőtt.

A település környéki hegyek elsősorban kvarc, mullit, csillám és földpát talajának meghatározó alkotóelemei a szilícium (szilícium-dioxid), alumínium (alumínium-oxid), vas (vas-oxid), mangán (mangán-dioxid), kálcium (kálcium-oxid), magnézium (magnézium-oxid), kálium (kálium-oxid), nátrium (nátrium-oxid) és titán (titán-oxid). Elsődleges bányászati területe Huanglong-Shan, amelyet eredeti, vagy régi bányának is neveznek. Ha szabad szemmel ránézünk a bányaterületre, egymásra rakódott, nagyon színes ércrétegek  ( értsd: magas fémtartalmú kőzet) sokaságát látjuk, amitől az egész hegyoldal valószínűtlen pompában tündököl. Innen kapta a nevét a helyi agyag és maga a környék: wu se tu  五色土，azaz ötszínű föld. Mivel a régi bánya nem tudta kielégíteni a megnövekedett piaci igényeket és a korlátozott kitermelési időszakot követően végleg bezárt, mellette számos új bányát nyitottak meg a Dingshu település  környéki hegyekben, amelyek elegendő mennyiségű és minőségű alapanyagot szolgáltatnak a kannakészítőknek. Három fontosabb hegy található Yixing körül, ahol további kiváló agyaglelőhelyeket fedeztek fel: Tongguan régió, Longchi és a Taihua hegy.

A kereskedők állítása, miszerint egyre kevesebb az agyag és ezért drágábbak a kannák nem állja meg a helyét, sőt mára új agyagokat hoztak felszínre és a receptúrák is folyamatosan változnak. Ettől függetlenül a kannakészítők ugyanolyan határozottan állítják egy kannáról, hogy a régi bányából származó agyagból készült, mint a sheng puerekről, hogy 100%-ban gushu… Ilyen szempontból a tapasztalat és az érzékszervi vizsgálat segít bennünket különbséget tenni az alapanyagok minősége között.

Zisha agyagféleségek lehetséges osztályozása

Amikor Zisha kőzetagyagról beszélünk, ne gondoljunk egységes struktúrájú anyagra, hanem fém tartalmát és összetételét tekintve viszonylag kis lemezeiben is nagyon változatos érceket képzeljünk el, amelyeket az említett bányászati területek különböző aknáiból és rétegeiből nyernek ki. A különböző ércekből származó agyagok a kiégetést követően fizikai jellemzőikben (porozitás, hőtartás, szín, keménység, törékenység) nagyon eltérőek, amelynek legegyértelműbb közvetítője számunkra a kiégetett agyag színe. Ezért az egyes agyagok elnevezésében és csoportosításában elsősorban a szín volt a mérvadó. A közös név tehát a Zisha, amelynek négy főcsoportja van. Ezek alá sorolják be a hasonló összetételű kőzetagyagokat, amelyeket a bányászati rétegről, a nyers kőzet színéről, vagy a kiégetett agyag színéről neveztek el. A név végén a Ni az agyagot jelenti. Ez csak egy lehetséges csoportosítás, számos esetben a Zhu Ni alá sorolják a Hong Ni-t, de ez ne befolyásolja a megértésünket!

Zisha Ni – 紫砂泥 Lila homok
Zi Ni 紫泥 Lila agyag	Lu Ni 绿泥 Zöld agyag	Hong Ni 红泥  vörös agyag	Duan Ni 缎泥 / 段泥 Szatén agyag
Tian Qing Ni 天青泥 Égkék agyag/azúr agyag	Ben Shan Lu Ni  本山绿泥 Eredeti zöld agyag	Hong Pi Ni 红皮泥 vörös bőr agyag	Huang Jin Duan 黄金段 Arany duan ni
Di Cao Qing 底槽清 Mélységi agyag	Zui Lu Ni	Da Hong Pao Ni  大红袍泥 nagy vörös köntös agyag	Bai Duan 白段 Fehér duan ni
Qing Shui Ni 清水泥 Tiszta víz agyag	Zhima Lu Ni 芝麻绿泥  Szemcsés (szezámos) zöld agyag	Jiang Po Ni (lejtő agyag: Zini, Hong Ni, Duan Ni természetes keveréke)	Qing Hui Ni 青灰泥 Hamuszín agyag Más néven: Sha Yu Pi Ni 鲨鱼皮泥  cápabőr agyag
Zi Qie Ni 紫茄泥 Padlizsán agyag		Zhu Ni 朱泥  cinóber agyag	Zhima Duan 芝麻段 Szezámmag duan ni
		Xiao Hong Ni 小红泥	Lao Duan Ni  老段泥 Öreg duan ni
		Long Xue Ni 龙血泥sárkányvér agyag
		Hong Pi Long 红皮龙   vörös sárkánybőr

Az egyes agyagféleségek a színűkön kívül az alábbi fizikai jellemzőkben mutatnak nagy eltérést, amelyek a kiégetett agyag teáskanna minőségét befolyásolni fogják: szemcsézettség (átlagos szemcseméret kb. 0,0005 mm), ezzel összefüggésben porozitás, hangzás, felületi fények, lehetséges égetési tartomány, plaszticitás és zsugorodás mértéke (8-20%). A felsorolt jellemzők az agyagok keverésének szükségességét és a lehetséges kompozíciókat is befolyásolják.

Zi Ni (紫泥 – lila agyag)

Kellően plasztikus, könnyen megmunkálható, könnyen kiégethető agyagok, kevésbé hajlamosak repedésre. A zini agyagok nyersen bordós-szürke színűek, kiégetve pedig a barnásvörös különböző árnyalatait adják, felületük lilás fényt áraszt. Alacsonyabb hőfokon inkább vöröses, magasabb hőfokon májszínű árnyalatot kap a sötétbarna. Tiszta változatait is alkalmazzák.

Javasolt teák: minden teához jó, különös tekintettel az öreg sheng-hez, shu puerhez, sütött oolongokhoz, fekete vagy vörös teákhoz.

Lü Ni, Ben Shan Lu Ni (绿泥 -zöld agyag, 本山绿泥 – benshan zöld agyag)

Nyersen világos drapp színűek, kevésbé plasztikusak, kiégetéskor könnyen megrepednek, ezért legtöbb esetben zini-vel kombinálják őket keverék agyagban. Kiégetés után bézs színűek lesznek, magasabb hőfokon zöldes fényt kapnak. Maga a nyers agyag nem zöld, de  magába foglalja a zöldet. Nagyon magas hőfokon égetik, mert 1200 C alatti égetésnél rendkívül törékeny lesz.

Javasolt teák: a heicha, a zöld oolong teák és a zöld teák kiválóak benne, de nagyon kevés kanna készül tiszta Lu Ni agyagból.

Hong Ni és Zhu Ni (红泥 -vörös agyag; 朱泥- cinóber agyag)

A legfinomabb szemcsézettségű és legnagyobb zsugorodású lila agyagok. Rendkívül magas vastartalommal rendelkeznek, ezért kiemelkedő szilárdságú, jó plaszticitású teáskanna alapanyagnak számítanak. Nyersen mustár és vérnaracs tónusú szürkés közetek, égetés után színűk vörös vagy cinóber színűre vált. A Hong Ni bordóbb árnyalatú, a Zhu Ni inkább terrakotta színű.

Hong Ni:

Zhu Ni:

Ajánlott teák: zöld oolongok, dancongok, sheng puer, zöld teák, mivel a gyümölcsös aromákat hangsúlyozza ki.

Duanni (缎泥 – szatén agyag; 缎子 – duanzi – puha mint a szatén, tört színű, selymes fényű)

Ebben az esetben az agyag neve a színére és textúrájára utal, amely halvány, tört árnyalatú, sárgás, tapintásra selymes. A tört színek a természetben gyakrabban fordulnak elő nyersanyagok esetében, pl. állatok gyapja, selyemhernyó gubója, növényi szálak.

A Duan Ni agyagok világosabb színű, alacsony szemcsézettségű, nagy pórus szerkezetű agyagok, így kiváló hőtartásúak. Nagyon jól érlelhetők, de mivel különösen könnyen elnyelik a tea színét és aromáit, ha nem megfelelően gondozzák foltos és csúnya lesz, esetleg zavaros szagot áraszt.

Duan Ni:

Javasolt teák: Shu puerhez, vörös teához, sütött oolongokhoz és olyan teák esetében ajánljuk, ahol az íz elmélyítése és lekerekítése a cél, nem pedig a gyümölcsös aromák kihangsúlyozása.

Receptúrák, és kompozit agyagok

Az agyag keverés a Ming-korból származik, ekkor kezdtek el a kanna készítők különféle agyagok keverésével kísérletezni, amely nagyobb teret adott a művészi kreativitásnak és számos új színváltozatot és textúrát eredményezet. Shi Dabin alkalmazta először tudatosan az agyagok keverését a rugalmasabb, ellenállóbb és hőállóbb anyagminőség érdekében. A feldolgozás során az őrölt kőzetporokat összekeverik, meghatározott arányban vízzel keverik és gyúrják, majd az agyagot tömbökké formálva teszik el érlelésre. A különböző agyagfajták összeadásával a színt, kiégetési hőmérsékletet, porozitást, plaszticitást, szilárdságot és törékenységet tudják befolyásolni. A lehetséges színváltozatokat további komponensek, oldatok és különböző fém-oxidok bekeverésével nyerik.

1.Két agyagfajta összekeverése jellemzően új színváltozatot eredményez, amely a kannatest színében és fényében is megnyilvánulhat. Az új színváltozat az alapanyagok eltérő vas és fém tartalmán alapszik. Az agyag keverés másik lehetséges kimenete szemcsék és foltok megjelenése a felületen, amikor jellegzetes textúrák és mintázatok jönnek létre. Ha a finomabb  őrleményt dúrvább őrleménnyel, más színű, vagy magas fémtartalmú komponenssel kevernek akkor égetés után színes pöttyök vagy felületi kitüremkedések jönnek létre.

2.Yixing városkörzet nemcsak Zisha, de más típusú agyagokban is gazdag lelőhely, amelyek közül leggyakrabban a Baini, vagy fehér agyagot használják fel Zishával való keveréshez.  A yixing baini a zishával szemben tiszta, fehér színű, magas kaolin tartalmú porcelán nagyon jó plaszticitással, a keverés célja a különböző színváltozatok, a megmunkálhatóság és egyes agyagok szilárdságának növelése. A fenti rendszerezés a Bai  Ni-t ua Duan Ni csoportban tünteti fel, ez nem baj.

3.Ritka agyagok esetében (lüni, heini) gyakran alkalmaznak fém-oxidokat színezésre, hogy az eredetivel megegyező, mesterséges változatot el tudják készíteni. Ennek elsősorban esztétikai célja van, a fém-oxidok mennyisége pedig szigorúan nem haladhatja meg a 0,5%-ot, amely kiégetve vízben oldhatatlan és az emberi szervezet számára ártalmatlan. A fém-oxidok hozzáadása elsősorban a színtelítettséget és a felületi fényeket befolyásolja, amelynek néhány lehetséges módja:

+)réz-oxid → mesterséges duanni, sárga szín

+)kobalt-oxid, króm-oxid → mesterséges lüni (muo lüni), élénkzöld szín, kékeszöld szín

+)mangán-oxid → hei xing ni – pettyezett fekete; hei ni – fekete; valamint qing hui ni szürkeségének erősítésére

+)vas-oxid tartalom növelésével még élénkebb vörös létrehozása zhuniknál.

4.Gyakori és nagyon kedvelt színek az előzőeket is figyelembe véve.

+)Sötétzöld és azúrkék: a Lunit Baini-vel kombinálják és megfelelő mennyiségű kobalt-oxidot és króm-oxidot adnak hozzá.

+)Naspolya sárga, oszmántusz sárga, napraforgó sárga: A Lunit és Bainit összekeverik és króm-ón oldatot adnak hozzá.

+)Moha zöld: A Lunit Baini-vel kombinálják és megfelelő mennyiségű króm-oxidot adnak hozzá.

+)Fekete: Zinihez adnak megfelelő mennyiségű kobalt-oxidot és mangán-oxidot.

+)Lilásbarna, sötétebb barna változatok: Zini agyaghoz különböző mennyiségű mangán-oxidot kevernek.

A piacon nagyon népszerű, telített színű, kékes-zöld agyagok általában Duan Ni és Bai Ni keverékek, amelyekhez kóbalt-oxidot és króm-oxidot kevernek a kívánt színnek megfelelő arányban. Kóbalt-oxiddal a kék, króm-oxiddal a zöld irányba visszük a színt, az alábbi kannák mind így készültek.

5.Gyakori textúra a körtebőr mintázat, amely egy különleges, a kvarcrétegek alján összetömörült, nagy sűrűségű, alacsony zsugorodási arányú (8%) agyag, a körtebőr agyag (梨皮泥 – Li Pi Ni) alkalmazásának eredménye. Ezt a kőzetet kifejezetten keverékekhez használják. Zhuni agyagok esetében a zhuni nagy zsugorodási aránya (min. 20%) összehúzza a felszínen maradó Li Pi Ni komponenseket és ráncos, göröngyös felületetű vörös kannát Li Pi Zhu Ni (梨皮朱泥 – körtebőr zhuni) eredményez. Duanni esetében a ráncosság mérsékeltebb és inkább a durvább szemcsézettségből adódó kitüremkedéseket látjuk a kanna felületén. A körtebőr agyag keverékeinél az alapagyag szemcsemérete és zsugorodási aránya egyszerre alakítja ki a kívánt textúrát. Ennek bővebb kifejtésére a Kínából megrendelt könyv érkezését követően vállalkozunk.

Minden híres mesternek megvan a saját agyagkeverési technikája. Néhány speciális agyag egy-egy művész védjegyévé vált és kihangsúlyozza a készítő egyedi stílusát. A fenti kép jobb oldalán az agyag neve: Dong Li Pi – Jin Sha Duan (东梨皮 – 金砂段  fagyott körtebőr arany duan)

Kemencés dolgok: mi történik a kemencében a kannával?

A kiégetés lényege, hogy az agyag kémiai és fizikai átalakuláson megy át, megváltozik a víztartási tulajdonsága, színe, felületi és belső jellemzői. Ilyen módon a kezdeti agyag szín és a kiégetett kanna színe között nagyon nagy különbségek lesznek, az égetési hőfok változásával pedig adott szín sötétebb vagy világosabb árnyalatai jönnek létre.

A Zisha agyagokat 1100-1250 C fokon égetik agyagtípustól és a kívánt színhatástól függően. A gáztüzes és elektromos kemencéket rövidebb idő alatt és sokkal olcsóbban lehet magasabb hőfokra fűteni, amely kedvezően befolyásolja a kanna árát, azonban ezzel együtt a kannák egyedisége és  presztizse csökken.

A fatüzes kemencében készült kannákat égethetik nagy, hamuval töltött edényekben, így mindenhol egyenletes színűek lesznek.
A nyílt, fatüzes égetéssel, oxigénszegény közegben készült kannákat Yao Biannek – “kemencében változott/kemencével változtatott”-nak hívják, amely módszernél nagyobb szerepet kapnak a mesterek egyénileg kifejlesztett technikái. Itt a kissé változó oxigénmennyiség és hőmérséklet teret enged a véletlennek, a felület fényesebb lesz és a kész kanna különböző árnyalatokban játszhat. A kívánt színek eléréséhez akár tízszer is kiégethetik a kannát. 

A Yixing agyag tehát kiemeli és gazdagítja a teák ízét, de különböző fajtái eltérő hatást gyakorolnak a teákra. Mivel van belőlük bőven, csak elegendő tapasztalattal nem reménytelen elsőre megtalálni, hogy melyik teához melyik agyag passzol.

Koncepció és szöveg: Heléna és Anna. A cikket folyamatosan bővítjük az új értesüléseknek és olvasmányoknak megfelelően. Köszönjük a figyelmet 🙂