Milyen a jó teáskanna? Lim Kean Siew tea és kannaszakértő, gyűjtő, „kanna-suttogó” a yixingi agyagkannák szépségéről írt könyvében így válaszol erre a kérdésre: „egy kanna értékét végső soron az határozza meg, hogy mennyire jól főzi a teát”. E konfuciuszi böcseletnek is beillő megállapítás egy csodálatos kannagyűjteményt és több mint hatvan évnyi teakészítési tapasztalatot sűrít magába. A jelenleg 101 éves maláj hős és politikus a világon először rendszerezte és adta közzé a teák és kannák párosításának művészetéről szóló gondolatait.

Siew Úr gyűjteményében egyaránt megtalálhatóak régi és új darabok, klasszikus és modern formák, kis és nagy méretű kannák a yixingi agyagféleségek széles spektrumából. A kannák készítői között ugyanúgy feltűnnek kevésbé ismert művészek, mint a XX. század neves és kiemelkedő alkotói, köztük Gu Jingzhou az elmúlt évszázad legnagyobb hatású mestere, akinek keze alatt „arannyá vált a lila homok”. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy a fent említett esszenciális megállapítás mély és szerteágazó jelentéstartalommal bír.

Cikksorozatomban alámerülünk e mélységbe, legalábbis annak bizonyos rétegeibe. A kínai agyagkannák fő alkotórészeit (fogó, fedél, fül, kannatest, nyak, szűrő, talapzat és lábak) megvizsgálva arra keresem majd a választ, hogy mely szerkezeti tulajdonságok jellemzik a jó kannát és hogyan befolyásolják a teakészítést. A cikkek célja, hogy felvillantsa azokat a lényeges értékelési szempontokat, amelyekre a teáskannák látványából fakadó örömteli elragadtatás mellett érdemes odafigyelni. A formák ismeretéből fakadó tudatosság segít a választásban, hogy a kezdeti jó megérzésből a kanna használata életre szóló élménnyé váljon.

Funkció és esztétika – törékeny harmónia

Az egyes szerkezeti elemek értékelésének alapját számunkra most elsősorban a funkcionalitás, azaz a használati és ergonómiai érték képezi. Természetesen, a jó kanna kialakítása nem nélkülözheti az esztétikai szempontok, művészeti és kulturális hagyományok érvényesülését sem, melyet a kanna készítőjének egyedi értelmezésében közvetít számunkra. A yixing kanna azonban speciális használati tárgy, amelynek egyedi különlegessége, hogy a benne készített tea aromásabb, íze teljesebb, ezért a művészeti látásmód megnyilvánulása csak abban az esetben jelent hozzáadott értéket, amennyiben megfelel a használatóság követelményeinek. Az igazi remekműben a funkció és esztétika törékeny harmóniájának megvalósulását érhetjük tetten, amely végső soron a jól megválasztott arányokon múlik. Értékelésem során ebből a szempontból vizsgálom majd az esztétikai jegyek megvalósításának megfelelőségét.

Gyűjtői szempontból a több évtizedes kanna nem pusztán régiség. A használat során belefőzött teákat magába szíva színe megváltozik és felülete egyre fényesebb lesz. A patina kialakulása hosszú távon a kanna megjelenését elegánsabbá és élőbbé teszi, hozzájárul az esztétikai érték növekedéséhez. Az ilyen kannákból a tea, az eszköz és az ember egymásra találása sugárzik, ami szintén a funkció, ergonómia és esztétika harmóniájára vezethető vissza. A nehezen használható  kannákon az élet jelei és az idő múlása nem hagy értékes nyomokat, érlelés és rendszeres ápolás hiányában felületük száraz, fénytelen. Hasonló „rendellenességet” figyelhetünk meg a nem megfelelő teákhoz párosított kannánál, színe telítetlen, zavaros, felülete éretlen. Ezért a hosszú távú kényelmes és gyümölcsöző használat reményében érdemes összeegyeztetni a kannák tulajdonságait a bennük főzött teák viselkedésével és az emberi kéz anatómiai jellemzőivel.

Tetőtől talpig

A teáskanna rendeltetése, hogy használják, teát készítsenek benne. Az elsőre triviálisnak tűnő, de egyes kannákat szemlélve korántsem egyértelmű követelmény azt jelenti, hogy a kanna funkcionálisan kiszolgálja tulajdonosát és az átlagosnál finomabb, aromásabb teát készítsen. Az ideális kanna adottságai megfelelnek a benne készülő teatípusnak, a teázási stílusnak, nem utolsó sorban használója anatómiai adottságainak. Mérete összhangban van eszközeinkkel és teázási szokásainkkal (arányai harmonikusak, súlya főzettel együtt sem zavaró, ugyanakkor benne a kívánt mennyiségű főzet elkészíthető). A kanna fogása kényelmes és biztonságos, egyensúlya megtartott, fedele jól zár, leöntése lendületes, sugara íves és szabályos, akadálymentesen folyik ki belőle a tea. A mechanikai jellemzőkön túl hőtartása kitűnő, porozitása és áteresztő képessége a benne készülő teából a legfinomabb főzetet eredményezi. Egyszóval a jó kanna tetőtől talpig megfelel rendeltetésének, igényeinknek és adottságainknak. Meghatározó élmény vele a teázás. Fenti kiválóságok a részletekben rejlenek: a kannatestben, a nyak és a szűrő szerkezeti kialakításában, a fedél illeszkedésében és kezelhetőségében, a talapzat stabilitásában, a kanna fülének méretében és formájában.

Kevés az olyan teáskanna, amely mindenki számára megfelelő lenne. Eltérő igényeink, egyedi ízlésünk és adottságaink még inkább szűkítik ezen eszközök körét. A tökéletes kanna pedig olyan unikális jelenség, melynek ritkán vagyunk csak tanúi. Néha úgy vélem nem is biztos, hogy létezik tökéletes kanna. Talán nem is szabad, hogy létezzen. A tökéletesség és egyformaság egy japán megközelítés szerint ugyanis teljességgel unalmas és értelmetlen. Ugyanakkor, bármely jó adottságokkal rendelkező kanna lehet tökéletes egy adott teatípus, vagy mestere számára. Az elemzés során tett megállapítások épp ezért nem kizárólagosak, nem tekinthetőek, tekintendőek értékítéletnek. Az alkotórészek vizsgálatával pusztán egy olyan megközelítésmódot mutatok be, amely a kannák személyes kiválasztásában, később pedig a teák és kannák párosításában véleményem szerint hasznos segítség lesz.

A yixing kanna anatómia cikksorozatban a gyűjteményemet és a Teaház gyűjteményét alkotó darabok felhasználsával vizsgáljuk azon tulajdonoságokat, melyek a felvázolt értékelési szempontokat követve jó kannává tehetik eszközünkte. Általánosan ismertetem azon tulajdonságaikat is, melyek gyakorlati tapasztalataim alapján ideálisnak bizonyultak a teás mindennapokban.

Tea Gong Fu – gyakorlatias hagyományból művészet

A kanna alkotórészeinek megfelelősége nem csupán a funkcionalitás, vagy az ergonómia szempontjából lényeges, hanem teaművészetünk fejlődésében, mozdulataink csiszolásában. Kövessünk is bármilyen teázási stílust, a teaszertartás egyes mozdulatainak, lépéseinek igényes bemutatása megköveteli, hogy a kanna és részeinek kialakítása ehhez megfelelő  legyen. Vannak olyan szerkezeti adottságok is, melyek megléte a tradíciók gyakorlása során a kanna kímélése szempontjából előnyös. Elemzésemben ezért szerkezeti elemenként ismertem a gong fu szertartás kapcsolódó részeit és a lépések elvégzéséhez szükséges kanna anatómiai jegyeket is.

Tapasztalataim és megfigyeléseim bár szubjektívak, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy: a teáskannák iránt érdeklődők bővíthessék ismereteiket, a kannavásárlás előtt állók, gyűjtők szempontokat kapjanak a számukra megfelelő darab kiválasztásához, vagy a már meglévő darabok rejtett értékeinek felfedezéséhez. Nem utolsó sorban talán ahhoz is, hogy felismerve, tudatosítva kannánk tulajdonságait mozdulataink biztonságos és elegáns kannakezelést tegyenek lehetővé számunkra művészetünk gyakorlása során.

A yixing kanna anatómia sorozat tervezett részei:

• Fagumó, bambuszpillér, kőkanál – a kannatest
• Vasmarkú szerzetes – a fül
• Virágzó lótusz a Taj tó hídja alatt – a fedél, a gomb és a fogó
• Mennyei zuhatag – a nyak és a csőr
• A tea agyagparavánja – a szűrő
• A teknőcuszonytól a jáde pillérekig– a talapzat és lábak

Következő rész: Kanna anatómia II. – A kannatest

Jó teázást mindenkinek!