Fagumó, bambuszpillér, kőkanál
A yixing agyagkanna figyelemreméltó alakfejlődésen ment keresztül az elmúlt ötszáz évben, mióta Gong Chun, az Arany Homok Apátságban megalkotta a ma ismert teáskannák ősét. Úgy tartják, hogy az első kannát egy ősöreg ginkgofa gumója ihlette. A gazdagon texturált, repedezett kérget mintázó kannatest, a göcsörtös ágakat formázó fülek és a ganoderma gombát, vagy dinnyeszárat megelevenítő fogantyú azóta is szimbólum. Nincs olyan yixing kannákkal foglalkozó publikáció, amely ne említené, vagy ne közölne róla képet.
Gong Chun óta számos kiemelkedő tehetségű kannakészítő, kalligráfus és formatervező gazdagította a yixing agyagkannák forma és motívumvilágát. A művészek csoportjának kifinomult látásmódját követve önálló stílusirányzatok, ikonikus formák születtek, fokozatosan kialakultak a yixing kannák fő alaktípusai. Az évszázadok alatt bebizonyosodott, hogy a yixing kanna evolúciójának csak a technológia és a funkcionalitás szabhat határt, hiszen a művészi képzelőerő, a mesterek kreativitása és a motívumok tárháza kimeríthetetlen. Mindennek köszönhetően ma már száznál is több hagyományos kannaforma közül választhatunk.
A yixing agyagkannák fő típusairól és az azokat megalkotó mesterekről már több kiváló cikk született a Flyingbird Teaház tollából. Kanna anatómia cikksorozatom második, a kannatesttel foglalkozó cikke ezért a funkcionalitás és az ergonómia, valamint a teaművészet kívánalmai mentén haladva veszi szemügyre a kannát.
Kannaformák és teatípusok – válasszunk teához illőt
Bizonyos formatípusokban jobb főzetet készíthetünk, ha a hozzájuk illő teatípussal párosítjuk őket. Természetesen a párosításban a megfelelő agyagtípus és a porozitást, illetve hőtartást is befolyásoló égetési jellemzők megválasztása az igazán fontos szempont. Erről a yixing teáskannák agyagváltozatai és minőségi jellemzői című cikkben olvashatsz bővebben. Megfigyelésem és egyes források (The Forgotten Stories of Purple Clay, szerk. Whitney Sia) szerint azonban a kannaforma is lényeges.
A kannatesttel kapcsolatos egyik alapvető elvárás, hogy annak formája és mérete lehetővé tegye a tealevelek megfelelő megnyílását, és tartalmuk szabad kioldódását. A kínai teaművészet, a gong fu filozófiai megközelítése szerint engedni kell, hogy a főzet kiteljesedhessen, akarata szerint fejlődjön. Azon, hogy ez pontosan mit jelent és hogyan valósítható meg, magamnak is el kellett gondolkoznom. Elképzeléseimet a gyakorlatban is próbára tettem. Megfigyeléseim arra vezettek, hogy a tealevelek viselkedése mindehhez az egyik kulcs. A levelek természetes kibontakozása, hatóanyagainak kedvező arányú kioldódása eredményezi a legjobb főzetet.
Az eltérő típusú tealevelek másként nyílnak meg áztatás közben, volumennövekedésük eltérő mértékű és dimenziójú. Az alábbi fotó nyolc teatípus viselkedését mutatja be áztatás előtti száraz, és áztatás utáni, kiázott állapotukon keresztül szemléltetve.
A száraz tealevelek méretváltozása során a még szorosan préselt és gyúrt levél is kiinduló alakjába igyekszik visszatérni. Az áztatást követő térfogat-növekedés a levél típusától, a szedési stílustól és a feldolgozás módjától függ. Az egész levelű assamica variánsok és a több levéllel szedett gömb oolongok, továbbá az enyhén formázott, leveles zöldek volumennövekedése a legjelentősebb, míg a korai szedésű rügy, illetve zsenge leveles teák esetében a legkisebb. A gömbbé sodort oolongok és puer teák esetében a száraz tealevél méretváltozása mind a hosszúság, mind szélesség tekintetében meghatározó. A kifejlett levéllel szedett, többszöri sütésen és gyúráson átesett oolongoknak jellemzően a szélessége nő, levél alakjukat azonban korlátozottan nyerik vissza, többnyire megmaradnak besütött, csavart formájukban. Javasolom, hogy ti is figyeljétek meg a száraz, majd kiázott levelek alak- és méretváltozását! A tealevelek méretnövekedése a szűrőket tárgyaló fejezetben is szerepet kap majd, de most nézzük mit jelent ez az alap kannaformákra nézve!
Egyszerű geometriai megközelítést alkalmazva a kannák négy alaptest típusát határoztam meg: a lapos, széles (a<b), a tömbös (a), a magas (a>=b), a vegyes kannaforma (x,y).
A funkcionalitás és ergonómia követelményeinek, valamint a tealevelek viselkedési mintázatának az első három típus feleltethető meg a leginkább. A vegyes kannaformákat alapvetően a művészeti stílusirányzatok, és a kulturális tradíciók megtestesítőjének tekinthetjük, azzal a kitétellel, hogy a lefelé kiszélesedő formájú változatok kifejezetten kedvezhetnek egyes teatípusok elkészítésének.
A folyadékok kitöltik a rendelkezésre álló teret, állításomat joggal tekinthetnék elméleti megközelítésnek, egy érdekes gondolatkísérletnek. Visszautalva ugyanakkor kiinduló megközelítésünkre, amely szerint a cél, hogy kellő hely legyen a tealevelek teljes megnyílásra megállapíthatjuk, hogy a magas és keskeny, valamint egyes vegyes típusú kanna szűk testében korlátozottabb tér áll rendelkezésre a méretüket forrázás közben jelentősen változtató teatípusok számára. Ezen teák alul elhelyezkedő levelei a keskeny kannában összeállnak, míg a lapos, széles, vagy a tömbös kannák széles testében jobban elterülnek. A taiwani kannahasználati tradíciók lehetővé teszik a tealevelek átforgatását a kannában, melyet az említett formatípusnál magam is ajánlok.
Vannak olyan teatípusok, melyeknek kifejezetten kedvez a magasabb kannaformákra jellemző vízoszlophatás, ilyenek az rügypuerek, a laocha tuo, vagy az apró levelű vörös teák, mint a keemun hong cha. A lefelé kiszélesedő testformával rendelkező magas, illetve vegyes testformájú kannák esetében a vízoszlophatás érvényesülése mellett több hely áll rendelkezésre a levelek elterülésére, amely minden teatípusnak kedvez, kifejezetten a préselt változatoknak.
Milyen kannaformát válasszunk kedvenc teatípusunkhoz, vagy milyen teát készítsünk legszebb kannánkban?
- Hosszú szálas, sütött, vagy zöld oolongokhoz, wuyi teákhoz és danconghoz jól passzol a lapos, széles yixing kanna, hiszen elsősorban horizontális méretváltozással számolhatunk, a kannában felhalmozott levélzet vertikálisan kevésbé dagad.
- Nagyobb levelű sodort vörös és zöld teák hasonlóan viselkednek, számukra is ideálisabb a lapos, széles kialakítás.
- A gömb oolongok térfogat és alakváltozása a legjelentősebb, a levelek kinyílása minden irányban öt- nyolcszoros méretnövekedéssel jár. Ha rendelkezünk tömbös kannával próbáljuk elkészíteni benne egy zöld oolongot, a tealeves íze meglepően gazdag lesz a jó kiázásnak köszönhetően!
- Szálas és préselt puerekhez, fehér teákhoz szintén párosíthatunk tömbös formájú kannát, ez esetekben a kanna falvastagsága lehet még döntő az íz befolyásolásában.
- A rügyes, illetve apró levelű, posztfermentált, préselt teákhoz kipróbálhatunk magas, illetve vegyes formavariánst is.
Természetesen a korábban már említett agyagpárosítás, a kannák egyedi tulajdonságai (falvastagság, leöntési sebesség) és az egyéni preferencia mindezt felülírhatja. Jó teából, jó vízzel, jó kannában tapasztalt kézzel kiváló teát készíthetünk bármely formában.
Falvastagság és tömeg – a súly inkább hátrány, mint előny
A jól használható eszközök egyik közös ergonómiai jellemzője a könnyedség, amely esetünkben a kanna szerkezeti elemeinek súlyától, a kannatest falvastagságától, a fenéklap vastagságától, a talapzat és, vagy lábak, illetve a fül méretétől, vastagságától függ. Teáskanna esetében a térfogathoz viszonyított nagyobb tömeg azonban inkább hátrányt, mint előnyt jelenthet számunkra, és hátrányosan befolyásolja a finom mozdulatok begyakorlását.
A yixing agyagkanna falvastagsága a kanna méretétől, formájától és a megformálás technológiájától függ. A lapokból készülő szögletes, illetve sablonformázott, szegmentált kannák jellemzően vastagabb falúak, a gömbölyített formák vékonyabbak. Példának okáért a gyűjteményemben lévő kannák testsúly és űrtartalom hányadosa alapján számolt „yixing együtthatója” (yix=M/v) 0,5-1 közötti típustól függően. Ez 2,5-3,5 mm közötti falvastagságot jelöl. Van kettő, kifejezetten vastag, 5 mm feletti falvastagságú kannám is, melynek együtthatója 1 feletti. Ez a gyakorlatban azt jelenti a kanna súlya vízzel töltve fél kilogrammot is meghaladó. Belátható, hogy edzett kézizomzat szükséges ahhoz, hogy ezt a súlyt a hagyományos ujjtartásokkal, egy kézzel elegánsan megtartsuk.
A falvastagság és méret a kanna hőháztartását is jelentősen befolyásolja. Minél nagyobb méretű, illetve vastagabb falú egy kanna, annál nehezebben melegszik fel, de annál hosszabb ideig is tartja a felvett hőt. A kisméretű és vékony falú kannáknál ez épp fordítva működik. A vastag falú kanna kezelése tehát a nagy erőkifejtés mellett nagy tapasztalatot is igényel. Első forrázás közben a víz gyorsabban kihűl, mint kellene, hiszen a kannafal és fenéklap kiszippantja a hőt, ezért a vastag falú kannát hosszabban melegítsük elő használat előtt. Magasabb hőfokú vizet is használhatunk, illetve az áztatási időt is kitolhatjuk. Ugyanakkor az intenzív hőhatás miatt kísérletezzük ki, mely teatípusok elkészítésére alkalmas kannánk. A vékony szálas, zöld, és illatos, enyhén sütött teák érzékenyebbek, a préseltek jóval kevésbé.
Űrméret – ne legyen se fürj, se sárkánytojás
A yixing agyagkannák elmúlt évtizedben, nyugati hatásra bekövetkezett méretváltozása olyannyira jelentős, hogy a 30 évvel ezelőtt hagyományosnak tekinthető 350+ milliliteres kannáktól mára eljutottunk a 100 milliliter alatti mérettartományba. A jelenség bár néha szemet gyönyörködtető alkotásokat eredményez, kedvezőtlen hatásokat gyakorolhat a kanna élményszerű használatára. A méretcsökkenésének megvannak ugyanis a maga korlátai. A 120 milliliternél kisebb kannák tulajdonságai nehezen feleltethetőek meg egyes tealevelek alaki megjelenésének, méretének és méretváltozásának, valamint az átlagos emberi kéz anatómiai jellemzőinek.
A parányi kannákat jellemzően gazdaságosságuk miatt részesítjük előnyben, ezért gyakran készítünk bennük egy személyre kisebb mennyiségű, vagy többször leönthető teatípusokat. A levelek fokozatos térfogat növekedésével ugyanakkor a teafőzet minőségével és mennyiségével kapcsolatos várakozásokat kedvezőtlenül befolyásolhatja. Méréseim szerint a főzet mennyiségének csökkenése levéltípustól függően 4-5. leöntés körül elérheti az egy csészényi mértéket, a 40-50 millilitert is. További gyakorlatias szempont például, hogy a kisebb méret esetében gyakrabban forralhatjuk fel a vizet, amely így hamarabb kimerül, gyakrabban kell frissítenünk. Ezeket a szempontokat is érdemes mérlegelnünk.
Milyen legyen tehát az ideális kanna űrmérete? Álláspontom szerint a 140 ml alatti űrmérettartományban használjuk gaiwant. Sokkal praktikusabb, nyitott szája, állítható fedélnyílása gyors és egyszerű leöntést teszt lehetővé még akkor is, ha dupla adag tealevelet forrázunk benne. Egyszemélyes és kóstoló kannának, valamint préselt teák gazdaságos főzésére én a 140-160 ml mérettartományt ajánlom, mely csészemérettől függően kettő-három személy kiszolgálására is alkalmas. Társasági kannának, gömb oolongoknak már válasszunk 200 ml űrméretű vagy afeletti kannát. A tekintélyes, generációs kannára vágyók mindenképpen a hagyományosan kínai etalonnak számító 300+ ml mérettartományból válasszanak maguknak. Meglátásom szerint ugyanakkor az ennél is nagyobb, tekintélyes edények közül magáncélra ma már csak fehér teához illő, illetve vízforraló kannát érdemes választani.
Szájnyílás – a nagyobb jobb, de csak bizonyos mértékig
A kannatesten elhelyezett szájnyílás mérete meghatározó szerepet tölt be a kanna használhatóságában. A kisméretű szájnyílások esetében a szépen feldolgozott, egészleveles, vagy préselt teák behelyezése nehézkes anélkül, hogy az esztétikusnál apró darabokra törnénk őket, míg a kisméretű, rendkívül illatos oolongoknak eszményi. Itt is fontos tehát a teatípus figyelembe vétele. A teljesen nyitott kanna (a fal és a szájnyílás függőleges síkja megegyező) helyett válasszunk enyhén beszűkülő szájnyílású kannát. Nem csupán szépsége miatt. Fontos funkciója, hogy a forrázott levelek, illetve a főzet illatát orrunkhoz vezesse, lehetővé téve a tea aromaanyagainak felvételét és nagyobb fokú élvezetét. Másodlagos funkciója a kanna által tárolt hő visszatartása, a gyors lehűlés megakadályozása. További praktikus szempont lehet a választás során, hogy az öblös szájnyílású kannák könnyebben és kényelmesebben tisztíthatóak.
Sulyomvirág, krizantém, orchidea – a szegmentált testű kannák jellemzői
A szegmentált testű kannáknak pár jellemzőjére funkcionalitás és ergonómia szempontjából érdemes felhívni a figyelmet. Ezen kannatípusok felülete a legnagyobb, így hőleadási képességük is kiemelkedő. Olyan teákat készítsünk, főként a vékonyabb falú típusokban, melyek a kezdeti intenzív hőhatást követően annak lecsendesedését igénylik, például zöld és enyhén sütött oolongokat.
A szegmentált kannák egyetlen szépségfoltja, hogy fedelük nem körbeforgatható, így akinek annak pörgetése, forgatása kedves elfoglaltság, azoknak érdemes ennek tudatában választania. Hogy más szépségfoltjuk ne legyen, érlelésük során fordítsunk kiemelt figyelmet a kannatest rendszeres ápolására. A kannatest élein, a szegmentumok mélységeiben összegyűlő tealerakódásokat távolítsuk el. A kanna érlelése során ugyanis nem az a cél, hogy azon vastag teabevonatot képezzünk, hanem az agyag érése egyenletes legyen, a patina vékony, selyemfényű legyen.
Cikkemben a kannatest formája, mérete, vastagsága és más alaki ismérvei szerint próbáltam bemutatni azokat a szempontokat, amelyek az esztétikai élmény mellett a yixing kanna használatát élményszerűvé teszik, a benne elkészített teából a legízletesebb főzet elkészítését támogatják. A következő részben a yixing kannák fülét vizsgáljuk behatóbban. Jó teázást kívánok!