Yixing kanna anatómia III. – a fül

Vasmarkú szerzetes

A teaszertartás kifinomult művészet, melyben mindig is lenyűgözött a mozdulatok kecses eleganciája. A vízelemtől kölcsönzött, lágyan áramló, kézmozgások azonban olykor jelentős erőkifejtést igényelnek. Szükségessé teszik a karban, csuklóban és ujjakban rejlő energiák mozgósítását. Teázzunk szertartásosan, vagy a hétköznapok laza eleganciájával kiemelten fontos, hogy eszközünket magabiztosan kezeljük. A magabiztos eszközkezelésben meghatározó szerepet játszik a kanna füle, melynek elsődleges funkciója, hogy biztonságos és kényelmes fogást biztosítson számunkra.

Kanna anatómia cikksorozatom harmadik részében a kanna fülének jelentőségére hívom fel figyelmet. A cikkben számba veszem a kannafülek alaptípusait és megvizsgálom egyedei jellemzőiket, bemutatom a kannatartás lehetséges módozatait, valamint a tartások és fültípusok összefüggéseit is.

A kanna fogás alapjai – a jó technika fokozza a teázás élményét

A kanna fülét többféle ujjtartással is foghatjuk kezünk adottságai és ereje, valamint a kanna fülének kialakítása szerint. A fogantyú mérete és íve, keresztmetszete, a lehetséges ujjtámaszok és strukturális elemek mind befolyásolják kézmozdulatainkat. A kényelmes, biztonságos és természetesen könnyed fogásra törekedve érdemes figyelnünk a kanna súlyára és súlyeloszlására is, mérlegelve, hogy egy vagy kétkezes technikát alkalmazzunk-e.

A tradicionális kannafogás

Bár a kínai teaművészet tradicionális irányzatainak rítusai és eszközrendszere között mutatkoznak eltérések, egyik közös jellemzőjük, hogy mindegyik a tradicionális kannafül fogást tartja a legmegfelelőbbnek gyakorlati és filozófiai szempontból egyaránt.

A tradicionális kannafül fogás során a kanna fülét a hüvelyk és a középső fogjuk úgy, hogy a középső ujjunkat a fül nyílásán átbujtatjuk, a gyűrűsujjal és a kisujjal pedig a fogást alul megtámasztjuk. A mutatóujjunk így szabadon marad, melyet a kanna fedélre, vagy a gombra helyezünk.

A technika a csukló teljesen szabad mozgását teszi lehetővé minden irányban, amely ezáltal eleganciát és könnyedséget kölcsönöz mozdulatainknak. A technika kifejezetten előnyösnek bizonyul, ha a teázás során a főzetet közvetlenül csészébe, csészeformációba öntjük le, ahol körkörös mozgásokra és szűk szájnyílású csészék esetén nagyfokú pontosságra van szükség.

Az eltérő stílusok képviselői abban is egyet értenek, hogy ez a kéztartás teszi leginkább lehetővé a belső energia, a qí zavartalan áramlását. A teaművészet filozófiai megközelítésében a főzet minőségére jótékonyan hat a belső energia, a qí egyenletes áramlása csuklónkon és ujjainkon keresztül a teakészítő eszközbe, ahol így a tea qí energiájával egyesülhet.

Sárkánykarom fogások

A névadás tőlem származik. Ebbe a kategóriába sorolom azon fogásokat, melyekhez a csuklót magunk felé fordítva karomszerű ujjtartásokkal fogjuk a kanna fülét. A kanna fedél, vagy gomb tartását a csukló pozíciójából adódóan e technikák esetében a hüvelykujj biztosítja. A sárkánykarom fogások biztonságos és erőteljes kannatartást tesznek lehetővé, a fület közrefogó ujjakból erő sugárzik, mintha gyöngyöt markoló sárkány karmai lennének.

A sárkánykarom fogások során mutatóujjunkat, vagy mutató és középső ujjunkat, harmadik esetben csak középső ujjunkat fűzzük át a kanna fülén. A többi ujjunk támasztékot biztosít a kannának, fokozva a kanna stabilitását és egyensúlyát a kezünkben.

sárkánykarom fogások

A sárkánykarom technikák alkalmazása során mozdulataink a csukló rögzített tartásából adódóan feszesebbek. A tartás feszessége horizontális irányban több, vertikális irányban kevesebb mozgást enged a csuklónak, ezért a körkörös mozgásokat csak korlátozottan végezhetünk. A fogástechnika alkalmazása tapasztalataim szerint akkor lehet előnyös, ha kiöntőt használunk a szertatás során, vagy ha egy sorban elhelyezett teáscsészébe szervírozunk.

A filozófiai megközelítés szerint a kézfej befordítása és a csukló részbeni blokkolása a qi áramlását is gyengíti ezért, bár e tartás technikák igen elterjedtek, kevésbé preferáltak a hagyománytisztelők körében.

Kétkezes fogások

A nagyobb erőkifejtést igénylő nehezebb kannák esetében szükség lehet másik kezünkre, amellyel a gombot vagy fedőt tartjuk akár több ujjal is, vagy épp a kannatestet támasztjuk alá.

Bármelyik módszert alkalmazzuk is, célunk legyen az, hogy a kannát és kezünket figyelmesen összehangolva természetesen áramló, elegáns mozdulataink fokozzák a teakészítésben rejlő örömünket és vendégeink elégedettségét. Gyakoroljunk, ujjaink pozíciójának változtatásával fokozzuk igény szerint a tartás stabilitását.

kétkezes fogások

A fül formája, keresztmetszete – legyen elég nagy és kényelmes

Egy yixing kanna legalább annyira műalkotás, mint funkcionális tárgy. Tekintettel arra, hogy a fül mérete és formája jelentős szerepet játszik az esztétikus megjelenésben, kialakítása során a funkcionalitás és ergonómia mellett az esztétikai szempontok, és az adott kannaforma stílusjegyei fokozottan érvényesülnek. Az igazi mesterműben az esztétika és funkcionalitás törékeny harmóniájának megvalósulását érhetjük tetten, ahogy azt cikksorozatunk nyitó cikkében megírtuk.

A jól kialakított fül a kanna stabil, biztonságos és szép tartását teszi lehetővé. Kedvező esetben a fül mérete, formai kialakítása és vastagsága összhangban van kezünk anatómiai jellemzőivel, elhelyezkedése a kannatest felületén előnyös a kanna egyensúlyban tartását tekintve. Ilyen esetben a különböző fogási technikákat kipróbálva hamar rááll a kezünk a kannára.

A kannatestnél már bevezetett geometriai alapformákat tekintve a fül formai kialakításának legjellemzőbb típusai a köríves-elliptikus (emberi fület, kagylót mintázó fülnyílással), illetve szögletes (négyzetet, téglalapot, vagy ennek lekerekített változatait mintázó nyílással). Ezen kívül megfigyelhetjük, hogy a fül belső keresztmetszete is változó, egyes esetekben szabályos, más esetekben amorf alakzat. Tapasztalatom szerint a kanna használati értékét nagymértékben növeli, ha a fül által nyújtott taktilis érzés kellemes, azaz ujjaink lekerekített, vagy sík felületet érinthetnek.

Fül és fül között nagy különbség lehet

A fül ergonómiájára annak keresztmetszeti kialakítása is jelentős hatást gyakorol, a letört élek és a jól eltalált vastagság mind kedvezően hatnak a használatra. Az alábbi képen hagyományos formájú, de különböző keresztmetszetű kannafüleket láthatunk.

Egyedi jellemvonások: vállak, ujjtámaszok, fordított fülek, díszítő elemek – fő a hasznosság

A kannafül felépítésének és megjelenésének vizsgálata során érdemes kitérni az egyedi jellemvonásokra is. A kannakészítő mesterek a kannafül kialakítása során funkcionális, illetve esztétikai szempontból gyakorta alkalmaznak egyedi fültípusokat, valamint kiegészítő elemeket: ujjtámaszt, vállazatot, díszítményeket, illetve fordított fület.

Az ujjtámasz kialakítása jellemzően megfelel a kéz anatómiai formájának. A felső ujjtámasz a mutató, vagy hüvelykujj megtámasztására, míg az alsó ujjtámaszt a kisujj alátámasztására szolgál. A támasz a fül tartásának stabilitását mindenképpen segíti, tehát funkcionális és hasznos szerkezeti elemről beszélünk.

A vállrész kialakítása szintén segítheti kannánk tartását, amennyiben kialakítása a funkcionalitás és kezünk anatómiai jellemzőinek megfelelő. Tapasztalataim szerint előnyösebb a jelképes, 1-2 mm vastagságú váll elhelyezése (lásd fent, első mozaikkép középső sor utolsó, második felső sor közép). Az esztétikai szempontból látványosabb, a fül keresztmetszeti vastagságához közelítő méretű váll-formák kialakítása (első mozaikkép, alul középen), mivel a fülnyílás méreteit csökkentheti, mérsékelheti a fül használhatóságát. Erre mindenképpen érdemes figyelnie azoknak, akik kifejezetten kedvelik a vállazott kannafüleket.

A kannaművészet két ikonikus formájú kannájának, a Xi shi (mennyei kebel) és a Long dan (sárkánytojás) füle speciális, kínai nevén dao ba, azaz fordított fül. A típus formáját a korszak jellemző női hajviselete után kapta. Megjelenésében a fül vastagabb szára alul, vékonyabb felül helyezkedik el, ezért nevezik fordítottnak. A fordított fülek megítélése funkcionalitás szempontjából véleményes, fogása gyakorlatot igényel (pl.: első mozaik, alsó sor első).

A kanna fülének megjelenése mindig az adott kannatípus, vagy forma stílusjegyeinek megfelelő. A fülön ezért a kanna esztétikai rendszerébe illeszkedő díszítő elemekkel is találkozhatunk. Ezen ékítmények általában mitikus teremtmények (sárkányok, főnixek, sárkánykutyák), vagy szimbolikus állatok, növények (lásd lent bambuszszár), illetve azok részeinek figurális, vagy stilizált ábrázolásai. A díszítmények igen megkapóak, sokak körében kedveltek. A textúrált kannafülek, például a Yu Hua Long (A hal sárkánnyá változik) kanna pikkelyes fülkialakítása, kifejezetten stabil fogást tesznek lehetővé. A fenti szempontrendszert figyelembe véve az egyedi kialakítású kannafülek akkor felelnek meg a funkcionalitás követelményeink, ha a fül ergonómiáját és a kanna tartásának stabilitását nem befolyásolják.

egyedi jellemvonású fülek

A fül fontos szerepet játszik a kanna kiegyensúlyozottságában

Kannák kényelmes használatát, ergonómiáját nagymértékben növeli, ha tartása kiegyensúlyozott, feltöltött állapotában is. A kanna kiegyensúlyozottságát két tényező befolyásolja. A kanna testének súlyeloszlása (kanna mérte, favastagsága, szerkezeti eleminek tömege), valamint a kannafül ívének kialakítása.

A számunkra megfelelő fülkialakítást úgy ellenőrizhetjük, hogy a kanna fülét valamelyik laza, de biztonságos sárkánykarom fogási technikával tartva megvizsgáljuk (jómagam azt típust ajánlom, amikor csak a középső ujjunkat fűzzük át a fülnyíláson). Figyeljük meg, hogy a kanna erőlködés nélkül mozdulatlanul áll-e kezünkben, vagy súlya előre húzza. Általánosan elmondható, hogy a kannatesthez simuló, felül erősebben ívelt fülek hatékonyabban tartják egyensúlyban a kannát, így kissebb erő kifejtésére van szükség. A fül és kannatest viszonylatában pedig azt fogjuk tapasztalni, hogy a magas kannák súlyeloszlása a kedvezőbb, mint a lapos, széles testű, kisméretű füllel ellátott kannáké.

Az agyag jelentősége – a szemcsézett, porózusabb agyag fogása stabilabb

A kannafül tartásának stabilitását mindezeken felül a kanna alapanyagául szolgáló agyag porozitása, feldolgozási technológiája és a kanna felületének megmunkálása (simított, polírozott, visszaérdesített) is befolyásolja. A porózus nagyobb szemcseméretű agyagok felülete érdes, jól tapad nedves állapotban is. A kevésbé porózus agyagok szépen elmunkált felülete teljesen sima. Különösen igaz ez a polírozott felületű yixing kannákra. Utóbbi kannák sokkal csúszósabbak, ezáltal nagyobb gyakorlatot tesz szükségessé fogásuk. E kannák esetében a biztonságos fülfogás, ha legalább egy ujj kulcsolja azt.

Praktikus szempontok fülekhez

Az élményszerű kannatartáshoz a megfigyelésen és gyakorláson keresztül vezet az út. A cikkben bemutatott szempontokat alkalmazva kannánk és kezünk adottságainak megfelelően kialakíthatjuk egyedi stílusunkat. A megfelelő fülfogás kiválasztásában emellett mindig hallgassunk megérzéseinkre is. Mozdulataink ekkor lesznek a legtermészetesebbek. Az alábbiakban pár praktikus tanáccsal szeretnék hozzájárulni a kannakezelés élményéhez.

Kezünk adottságai olyannyira különbözőek, mint kannáink, amelyeket használunk. Mindig törekedjünk ezért a kéz és kanna egymásra találására. Figyeljük és rögzítsünk kezünk és karunk visszajelzéseit. A fül kialakítása szerint a számunkra legmegfelelőbb módszert alkalmazzuk.

A kannafül formája, nyílása, keresztmetszete és egyedi szerkezeti jellemzőit tudatosítva próbáljunk ki minél több fogást. Változtassunk akár a már jól begyakorolt mozdulatokon is. Figyeljük meg a kanna egyensúlynak változását és a fogás ergonómiájának alakulását kéztartásonként. Használjuk ki a fül speciális adottságait (méret, íveltség, ujjtámasz, textúráltság) a kényelmes fogás kialakításában.

Tartsuk szem előtt a kanna méretét és arányait is. Nagyméretű, nehezebb kannák esetében ne kockáztassunk, alkalmazzunk a kétkezes technikák valamelyikét. A nagyobb méretű kannafülön kettő, akár három ujjunkat is bújtassuk át. A kisméretű, ujjainak számára parányi füllel ellátott kannák esetében szintén mindig a legbiztonságosabb fogásra törekedjünk. Alkalmazzuk a tradicionális technika azon változatát, melyben a fület a mutatóujjal, középső ujjal és a hüvelykujjal összecsippentjük szabad kezünkkel pedig a fedéltartást biztosítjuk. Amennyiben egy ujjunkat át tudjuk fűzni a fülnyíláson a sárkánykarom technikák közül használjuk a számunkra megfelelőt.

Élményekben gazdag teázást mindenkinek!